Solt Ottília díj - Király Ferencné

Fotó: Gordon Eszter

2008. január 7-én Arató Gergely államtitkár átadta a Solt Ottília díjakat.
A díjat egy szakmai kuratórium javaslatára a hazai illetve külföldi kisebbségi oktatásban, a hátrányos helyzetű tanulók támogatásában, és a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelemben kiemelkedő tevékenységet folytató szakemberek kapják.
Az oktatási és kulturális miniszter Solt Ottília díjat adományozott Király Ferencnének, a vizsolyi Rákóczi Zsigmond Általános Iskola tanárának, munkaközösség-vezetőnek.
A sokszorosan elmaradott hátrányos helyzetű vidéken, Vizsolyban, a Rákóczi Zsigmond Általános Iskolába jelenleg 188 tanuló jár, közülük a halmozottan hátrányos helyzetű diákok száma 129 fő. Király Ferencné 38 éve dolgozik pedagógusként. A magyar nyelv és irodalom, cigány népismeret tantárgyakon keresztül toleranciára és helytállásra tanítja a gyermeket.

Király Ferencné (Oláh Klára) Erdőbényén született 1948. augusztus 23-án. Édesanyja Tukacs Erzsébet, édesapja Oláh István.
Általános iskolai tanulmányaimat szülőfalujában végezte, majd a sátoraljaújhelyi Kossuth Lajos Gimnáziumban tanult tovább. Jeles eredménnyel érettségizett 1966-ban, és sikeresen felvételizett az Egri Tanárképző Főiskola magyar-orosz szakán.

Nyelvismerete tökéletesítése érdekében tanulmányúton vett részt kétszer az akkori Szovjetúnióban. Jó eredménnyel diplomázott 1970-ben. A főiskolán ismerkedett meg férjével, aki biológia-technika szakos tanárként végzett. Fiatal házaspárként kerültek Vizsolyba.

Itt maradtak, "gyökeret vertek", megszerették a vidéket, a falut, az itt élő embereket, és ők is befogadták őket. Bizonyíték erre az, hogy 1982-ben saját házat építettek.
Szerette a mozgalmi munkát, a rendszerváltás előtt 10 évig úttörőcsapat-vezetőként tevékenykedett, s ezt a Kiváló Úttörővezető kitüntetéssel ismerték el. Munkáját igyekezett a legmagasabb szinten végezni. Tetteit mindig a jobbítás szándéka vezérelte.

Egész pályája során osztályfőnök volt, körülbelül 15 éve osztályfőnöki munkaközösség-vezető. A rá bízott gyerekeket mindig szeretettel, türelemmel, megértéssel közelítette, ezáltal váltak számára nyitottakká.
1969-től, immár 38 éve oktat és nevel Vizsolyban, a Károli Gáspár által lefordított első magyar nyelvű Biblia színhelyén.

Édesanyanyelvünk ápolásában cselekvően vesz részt. Kölcsey Ferenc szép gondolatait nagyon fontosnak tartja, és ennek szellemében tevékenykedik. "Meleg szeretettel függj a hon nyelvén! Mert haza, nemzet és nyelv három egymástól válhatatlan dolog; s ki ez utolsóért nem buzog, a két elsőért áldozatokra kész lenni nehezen fog. Tiszteld s tanuld más művelt népek nyelvét is, ..., de soha ne feledd, miképpen idegen nyelveket tudni szép, a hazait pedig lehetségig művelni kötelesség."

Ma már nem elegendő a tanórákon a kifogástalanul tevékenykedő és az előírt viselkedési mintákat követő gyermeket nevelni. Fel kell készíteni őket versenyekre, a rájuk váró küzdelmekre, amelyek átszövik életüket, mindennapjaikat. Fentieket szem előtt tartva a Kolléganő tanítványai rendszeresen jól szerepelnek a körzeti szavalóversenyeken, a Simonyi Zsigmond helyesírási versenyeken. Tanítványai az elmúlt tanévben bronz fokozatot értek el a „Ne felejtsek!” országos levelező anyanyelvi versenyen. Az előző években a "Bendegúz" által meghirdetett Anyanyelvi Tanulmányi Versenyen több tanítványa is bejutott a megyei fordulóba.

Rendezvényeiken az iskola tanulói rendszeresen az általa betanított műsorokat mutatják be. Színjátszó kört vezet. A bemutatók nagy sikert aratnak az iskolában, a faluban egyaránt.
Pedagógiai, szakmai munkájában mindig igényes, az új iránt fogékony. Sok továbbképzésen vett és vesz részt, tanulmányozza a szakirodalmat. Ezek tapasztalatait alkotó módon hasznosítja. Vezeti az iskolai könyvtárat. Pályázatokon bővíti a könyvtár berendezését, a könyveket és az adathordozókat.

A magyar nyelv és irodalom tantárgy mellett cigány népismeretet tanít. Elfogadta a cigány gyerekek másságát, megértette szeretethiányukat, és törekedett arra, hogy érezzék, értük vagyunk mi, tanárok.
A hasznos kíváncsiság fölkeltése és a kíváncsiság öntevékenységen alapuló kielégítése, továbbá játékos-érdekes formák alkalmazása olyan felszabadult tanulásnak az alapjait vetik meg, ahol az erőfeszítések, a tanulási képességek kibontakozásának optimumát eredményezhetik. Módszertani kultúrája gazdag. Nyugodt, munkavégzésében megfontoltan cselekszik. A magyar nyelv és irodalom tanításában nagy súlyt fektet a gyakorlatiasságra és a feladatok megoldására, ahol a tantárgyak közötti kapcsolatot is sikeresen kiépíti. Osztályfőnökként tanítványai szeretik. Hallgatnak rá, együtt örülhetnek közösen elért sikereiknek. Már harmadik éve készít fel hátrányos helyzetű tanulókat továbbtanulásra az Útravaló program keretén belül.

Jó kapcsolatot alakított ki a tanulókkal, szülőkkel és a tantestülettel. Pedagógiai gyakorlatának tapasztalatait szívesen megosztja a kezdő és segítségre szoruló nevelőkkel. A fiatalabb nevelők szívesen fordulnak hozzá tanácsért. Az értekezleteken jó ötletekkel és hasznos tanácsokkal segíti az iskolában folyó munkát. A minőségirányítási munkacsoport tagja.
A mai zaklatott világunkban, az ilyen halmozottan hátrányos környezetben mint a miénk, nap mint nap találkozik a pedagógus a súlyos problémákkal is. Csak nagy türelem, következetesség, segítőkészség, gyermekszeretet vezethet eredményre.
Azok közé az emberek közé tartozik, akik, ha újra kezdhetnék, a sok nehézség ellenére is, ismét csak tanár lenne.

Vizsoly, 2007-10-04

Juhász Jánosné