|
Református
templom
Vizsolyi
Református Egyházközség
Lelkipásztor:
|
Kovács
Zsolt Levente református lelkész |
Telefon |
30-749-85-68
|
|
Gondnok |
Király
Lászlóné sz. Pócs Gizella +36-20/4061087 |
Látogatási
információk
Az Árpád-kori Műemlék Templom védett freskóit, valamint
az 1590-ben Vizsolyban nyomtatott teljes magyar nyelvű Vizsolyi
(Károlyi) Biblia egyik első kiadású példányát naponta megtekinthetik
a Tisztelt Látogatók.
Napjainkban már sok új látnivalót kínálunk a templomkerten belül.
2013-ban a Bibliás Könyvesházzal bővült,
melynek festett kazettás mennyezetét Gaál János Népművészet
Mestere díjas restaurátor készítette. Ez a Vizsolyi
Biblia Látogatóközpont (a Református Betlehem) fogadó épülete.
Itt lehet megvásárolni a belépő jegyeket, de egyházi témájú könyvek,
ajándékok vásárlására, finom kávékülönlegességek, üdítők, édességek
fogyasztására is lehetőség van.
A
2015 szeptemberében megnyílt Mantskovit
Bálint Nyomtatástörténeti Múzeum már négy teremben kínál
érdekes látnivalókat a történelem iránt érdeklődőknek. A múzeum
szerves része a Látogatóközpontunknak, így a belépők ide is érvényesek.
Turisztikai
információk-látogatási díjak
Belépőink-2023.
évre
Áraink |
Felnőtt
belépő |
1750
Ft |
Diák,
nyugdíjas, pedagógus |
1050
Ft |
Nagycsaládos
(NOE tagsági kártya vagy személyi igazolványok) |
3750
Ft
/Család |
Fotójegy
(fotó és videó felvételhez!) |
1000
Ft |
Istentiszteletek
látogatása alkalmával (vasárnap 11:00) |
ingyenes |
Lelkipásztorok,
papok (lelkészi igazolvánnyal bármely keresztény felekezet)
részére |
ingyenes |
Fogyatékkal
élő személyek/csoportok számára (igazolvány szükséges,
egyéb speciális igények egyeztetése a lelkipásztornál: Kovács
Zsolt Levente 30/749-8568) |
ingyenes |
Fontos
megjegyzés!
A
belépőjegy árak tartalmazzák az idegenvezetést és az interaktív
biblia nyomdászat kipróbálását is!) – Amennyiben vendégeink
templomunkban áhítatot vagy lelki csendességet szeretnének tartani,
kérem egyeztessenek a helyi lelkipásztorral!
2020/letölthető
pdf*
2020 látogatási díjak*pdf |
A Tiszáninneni Református Egyházkerület Püspöki Hivatalának Közleménye
/letölthető
pdf*
Állandó
idegenvezetőnk a turisták számára mindig elérhető a következő telefonszámon:
Király Lászlóné +36-20/4061087
Naprakész információk találhatók a következő internetes elérhetőségeinken:
http://www.vizsolyibiblia.hu
http://www.facebook.com/VizsolyiBiblia/
http://www.facebook.com/VizsolyReformatusBetlehem/
A
vizsolyi református templom három nagyobb
téregységre - toronyra, hajóra és szentélyre - oszlik. Négyzetes
alaprajzú tornya a nyugati homlokzat előtt emelkedik, a szentély
pedig önmagában is egy többsejtű térrendszert alkot. A szentélynégyzethez
egy keskenyebb meghosszabbítás és egy még keskenyebb félköríves
apszis csatlakozik. A zömök torony háromemeletes. Földszintjét
három oldalon nyitott, csúcsívvel tagolt előtér képezi.
Az
alsó két emeleten lorésszerű, a harmadik emeleten már csúcsíves
mérműves ablakok vannak. A hajóba a toronyaljból nyíló ajtón
át juthatunk, a hajó déli oldalán lévő korábbi bejáratot befalazták.
A hajót sík mennyezet fedi, megvilágítást déli irányból, négy
keskeny, csúcsíves ablakon át kap. Nyugati oldalán álló fakarzatáról
a toronyba a toronyalj íveivel azonos, csúcsíves bejárat vezet.
A hajót a szentélynégyzethez kapcsoló nyomott csúcsívet egy
hengertagból és zárólemezbol álló vállkő hordja. A szentélynégyzet
bordás keresztboltozattal fedett. A hornyolt profilú bordák
orsó és csonkagúla tagból álló konzolokra futnak. A boltozat
záróköve indás, növényi ornamentika kezdetleges utánzása.
A diadalív lépcsősen tagolt bélletű. Az apszist lapos félkupola
fedi. A szentélyben félköríves tölcsérablakok vannak. A templom
külseje puritán. Apszisát vakárkádsor tagolja, egyetlen szobrászati
dísze a szentélynégyzet déli falán található torzfej.
A
templom már említett három téregysége lényegében két periódusban
épült. A jelenlegi háromosztatú szentély épült először, mint
teljes templom. A terület betelepüléséből és az épület formai
kialakításából következtetve a 12. század legvégén, esetleg
a 13. század elején kezdhették építeni, de 1220-ban már állnia
kellett, mert abban az ezstendőben "Igyházasvisl"-t
is említenek az oklevelek.
Később
az eredetileg kisméretű templomot bővítették a mai hajóval
és a toronnyal. A templom típusa (egyhajós, homlokzati tornyos,
nyugati karzattal, síkmennyezettel), gótikus részletformái
(bordaprofil, mérvű) valamint a történelmi tények (Vizsoly
jelentős szerepe a 14. század elején: 16 garas pápai adót
fizet) azt látszanak bizonyítani, hogy az épület bővítését
a 14. század huszas éveire befejezték. A bővítés során kapta
a románkori hajó a síkmennyezet helyett a bordás keresztboltozatot.
Szintén ekkor, vagy a következő évtizedekben épült a szentélynégyzet
déli oldalára a sekrestye, melynek alapjaira 1942-ben ásatások
során bukkantak.
A
templom a 16. század második felében már a református egyház
tulajdona. Az átvétel körülményei ismeretlenek.
Állapota
a 18. században nagyon rossz. A református kézen való megtartásért
folytatott harcok árnyékában a gyülekezetnek egyelőre nem
állt módjában felújítani a templomát. Bizonyára az idő múlásával
is romlott folyamatosan "Isten házánac állapotja",
de Sallay Marianne véleménye szerint az 1697-ben Vizsolyban
zajló csata alkalmával szenvedett nagyarányú sérüléseket,
s ekkor pusztulhatott el a sekrestye is.
A
templomtetőt 1762-ben és 1774-ben zsindelyezték, két évre
rá pedig új padokat készíttettek. Nagyarányú renováláshoz
csak a türelmi rendelet kiadása után négy évvel fogtak hozzá,
1785-ben: kijavították az omladozásokat, megépítették az északi
és déli oldalon ma is álló támfalakat, pótolták a tető leéget
részeit, s külső-belső meszelést végeztek. "Mindez
történt ifj. Tóth István Curatorságában." Az elvégzett
munkálatok felsorolása és a gondnok megnevezése után Nehémiás
könyve 13. fejezetének 14. verse van megjelölve, melyet Károlyi
Gáspár így fordított: "emlékezzél meg én rólam én
Istenem ezért, és ne engedd, hogy eltörölhessenek az én jótéteményeim,
melyeket cselekedtem vala az én Istenem házával és rendtartásával.
"Néhány év múlva új famennyezettel ékesítették a
templomot. Feliratát 1875-ben Myskovszky Viktor jegyezte fel,
mely szerint "Ez Isten házának mennyezetét építette
a Vizsolyi helv. conf, ecclesia, a maga költségén MDCCXCI.
Volt prédikátor Ns. és tisztelendo Lisnyay Damó Pál úr, Curator
Kozma András, egyházffy Tót András, Maister Ns. Harsányi István
úr . Julius 9. napján."
Új
korona került 1792-ben a szószék fölé. Anyakönyvünk így tanúskodik
erről: "Anno Dni 1792. Koronát tsináltatott
Fekete Anna, néhai Takáts András Özvegye, Gyermekivel, Takáts
Jánossal, Takáts Pállal és Takáts Anna leányával megeggyezett
akarattal és költséggel, melly került 50,- ötven vonás forintokban,
mellyért koronázza meg az Úr Isten oket mind a két éltre meg
kívántató Áldásokkal. ezen Prédikáló szék felett való koronát
készítette Nemes és Nss. Harsányi István Úr. Szántai lakos."
Ma is ez a korona áll a szószék felett.
A
század utolsó néhány évében még mindig fennállt a templom
katolikus kézre való kerülésének veszélye. Puky András 1798-ban
eképpen tudósítja ágensét: "a közelebb való esztendőkben
renováltattuk ezen templomot, ha megfosztanak tüle, tetemesképpen
megkárosítanak, mert belekerült in citer 500 forintokba"
Az
elvégzett munkálatok viszont nem használtak a templom középkori
jellegének.A fentebb említett felújítások mellett, melyekről
anyakönyvi feljegyzéseink szólnak, az is kiderül, hogy a hajót
átalakították (alacsonyabban fedték be), a déli bejáratot
és a negyedik, még gótikus formát mutató ablakot befalazták,
a nyugati oldalon lévő karzatot lebontották és a szentélyben
emeltek helyette újat.
Az apszis félkupola-boltozatát bedeszkázták, a toronyba vezető
ajtónyílást, mely a karzatról nyílt, befalazták s helyette
a torony földszintjének boltozatát törték át, ahonnan falépcső
vezetett a toronyba. |

|
 |
 |
 |
 |
 |
 |
|
 |
 |
 |
 |
 |
 |
A "vizsolyi ódon templom és torony" falainak
kijavítására 1885-ben került sor. Ekkor hozták helyre a repedéseket,
a támfalakat és a torony ablakainak megrongált boltíveit, valamint
kivakolták és kimeszelték a templomot és a tornyot.
A Műemlékek Országos Bizottsága 1905-ben Szthelo Ottót küldte
ki, aki leírta a fentebb részletezettekben a templom állapotát
és javaslatot tett a templom helyreállítására. A templom mai formája
ennek a restaurálásnak az eredménye. A hajót ismét eredeti magasságában
fedték be, a karzatot a szentély lebontása után felépítették az
eredeti helyén, a hajó nyugati végében. Kibontották a karzatból
a toronyba vezető ajtót és a déli oldal gótikus ablakát. A toronyalj
kibontott boltozatát bedeszkázták és kiszabadították az apszis
boltozatát. A templomon 1905 óta átalakítás nem történt.
1940-ben,
templomrenoválási előmunkálatok alkalmával az akkor itt szolgáló
Benke Imre lelkipásztor a mészrétegek alatt freskónyomokra bukkant.
A freskók feltárását és restaurálását a Műemlékek Országos Bizottsága
megbízásából Szentiványi Gyula irányításával Szentiványi Endre
és Farkas Tibor kezdte el, s miután azt 1944-ben abbahagyták,
Bartha László folytatta 1951-52-ben. Az átgondolt, igazán szakszerű
és jól dokumentált feltárás és restaurálás Pintér Attila és Bécsi
János 1976-77, majd Seres László és munkatársai 1984-85 közötti
munkája. A gyülekezet 1986 óta tarthatja újra zavartalanul templomában
az istentiszteleteket.
A
restaurálás eredményeképpen napjainkban is láthatók még a részben
halványodó középkori freskók. A freskók közül a legtöbb bibliai
témájú jelenet, de vannak bibliai alapot nélkülöző ábrázolások
is. A hajó északi falán, a felső sávban László király legendáját
találjuk, melynek jelenetei közé Ábrahám kebelének töredékes
ábrázolása ékelodik. Alatta, a karzat felől keleti irányba haladva
a Kánai mennyegzot egy Köpenyes Mária ábrázolás,
a Golgotai jelenet, majd a Szent kereszt megtalálásának
legendája követi. A szentély diadalíve fölött az Angyali
üdvözletet, Mária találkozását Erzsébettel, Jézus születését
valamint A templomban való bemutatását láthatjuk. A diadalív
északi oldalán lévő freskó Szent Kristófot ábrázolja,
a déli oldalon pedig Szent György harca a sárkánnyal
tűnik szembe. A szentély apszisának hengerfalán, a keleti ablaktól
balra a Betlehemi jászol, jobbra a Királyok imádása
és a Híradás a királyoknak látható, majd tovább haladva
Keresztelő János és Heródes. A szentélynégyszög boltozatának
bordái között, kelet felé tekintve Krisztus mennybemenetelét
láthatjuk, az északi részben Péter és András elhívását, a
déliben pedig a Fájdalmas Krisztus alakját.
Mindezeket
a freskókat nem mint egy református templom díszeit vagy mint
a református istentisztelet kiegészítő elemeit tartjuk számon,
hanem mint magyar nemzeti örökséget, melyeket megmutatunk "a
magyar Biblia bölcsőjéhez" zarándoklóknak és igyekszünk
megőrizni a nyomdokainkba lépő nemzedékek számára. Őket és minket,
mindannyiunkat figyelmeztet a szószékkel szemben, a diadalív déli
falán olvasható latin felirat: "Quid hic stas / si non
oras rotius / exi foras", azaz: "Ki itt
állsz és nem imádkozol, fordulj meg és menj ki!".
Tehát a vizsolyi református templom a számtalan betérő számára
is - kik legyenek istenfélők vagy hitetlenek - elsősorban Isten
háza és az imádság hajléka.
Lap
teteje
Római
katolikus templom
Keresztelő
Szent János Római Katolikus Plébániai Hivatal
Vizsolyban
az új római katolikus templom 1799-re épült fel. Holland festőművész
alkotta az oltárképet, mely Jézus megkeresztelését ábrázolja.
Ugyancsak 18. századi munka a szintén holland festőre valló Nepomuki
Szent János kép, az olasz festőre utaló Szűz Mária kép és a Megváltó
kereszthalálát különös őszinteséggel felidéző barokk fafeszület.
A templomot többször felújították, legutóbb 1991-ben készült el
a külső-belső rekonstrukció. A bejárat közelében szép emléktábla
emlékeztet a Millenniumra.
Lap
teteje
Görög
katolikus templom
A
helyi görög katolikus templom 1901-ben épült fel
a hívek gyűjtötte közadományokból. A teplomhajó hossza 17,
szélessége 7 méter.
Szentélye
nyugatra néz, keramit kockával van kirakva. Tölgyfa ajtaja
román stílusú.
Tabernákuluma,
hat gyertyatartója szép látvány. Oltárán az evangéliumi könyv
látható, alatta a textil ereklyetartó a belevarrt ereklyével.
Az itt látható egyik olajfestmény Szűz Máriát, Nagyboldogasszonyt
- az Ő tiszteletére szentelték fel a templomot - a másik Jézus
Krisztus megkeresztelését ábrázolja.
Az
ikonosztázion 1996-ban készült el. |
 |
|
Vizsolyi
kőfejtő
A
vizsolyi kőfejtő geológiai bemutatóhely, mely a földtörténeti
harmadkorban, a miocén kori vulkanizmus eredményeként alakult
ki.
Lap
teteje
Egyéb
látnivalók
Lap
teteje
|
Vizsolyi
Idegenforgalmi és Ifjúsági Központ |
Mezei
Olivér készítette a biblia éve tiszteletésre,
melyet a faluház
szentelésekor ajándékozott a katolikus plébánosnak, a református
lelkésznek
és a polgármesternek. |
|