A
község kül- és belterületének leletanyaga több egymást követő kor megjelenésére
utal. Mintegy háromezer évvel ezelőtt már letelepült életmódú, mezőgazdaságból
élő lakói voltak az akkori Vizsolynak.
A
középkorban jelentős hellyé vált Vizsoly. Növekedése, gyarapodása amellett,
hogy királyi birtok volt, annak tulajdonítható, hogy itt vezetett át
a Kassára, Lengyelországba és Oroszországba menő legfontosabb kereskedelmi
útvonal (via regia).
Kiemelkedő
birtokosa volt Vizsolynak Rákóczi Zsigmond (1544-1608) a Rákóczi-dinasztia
alapítója. Jeles törökverő hadvezérként az ő serege győzött 1588-ban
Szikszónál, mely az egész környékre jótékony hatással volt.
Vizsoly
jelentősebb birtokosai voltak: Mágóchy András, a Keglevich család, a
Semsey család, Hagen Dávid stb.
Az
1700-as években két vízimalom, iskola, serfőző ház, postahivatal, több
vendégfogadó, kocsma is volt a faluban. Gabonatermesztést, rétgazdálkodást,
szarvasmarha-sertéstenyésztést, szőlőtermelést folytattak a lakosok.
Vizsolyt
sem hagyták érintetlenül a 19. századi gazdasági, társadalmi, politikai
változásai. A szabadságharc, a járvány nagy véráldozatot követelt Vizsolytól
is.
A
20. század jelentősebb eseményei:
-
Szerencs-Hidasnémeti
vasútvonal megnyitása 1909-ben.
-
1910-ben
nagy tűzvész pusztított a községben (leégett a két juhhodály, a
csűrök farészei, a malom). Ugyenezen évben távíróállomás létesült.
-
Már
az 1918-1919-es forradalom előtt megszűnt a nagybirtok.
-
Az
első világháborúban 38-an haltak hősi halált a helybéliek közül.
-
Az
1920-as évek elején alakult ki a település mai déli része, valamint
gyógyszertár nyílt és megalakult az egészségügyi körzet is.
-
1941-ben
a templom környékén végzett ásatások során középkori freskókat fedeztek
fel. A református egyház ajándékba kapott egy eredeti példányt a
vizsolyi bibliából.
-
1944-ben
mintegy félszáz zsidónak minősített vizsolyi lakost hurcoltak el
Kassára a gettóba, majd onnan haláltáborba. Ugyancsak haláltáborba
gyilkoltak meg 32 izraelita vallásút.
-
A
II. világháború utáni legkiemelkedőbb vendég Vizsolyban Mindszenty
József bíboros, hercegprímás volt.
-
1948
után bővítették és körzetesítették az állami általános iskolát,
körzeti óvodát szerveztek, könyvtár, művelődési otthon, tűzoltószertár,
önkéntes tűzoltóság létesült.
-
A
szovjet mintára bevezetett közigazgatási rendszer 1950. őszén alakult
meg. Megkezdődött a mezőgazdasági magángazdálkodás megszüntetése.
-
1954-ben
ideiglenes Hernád-híd épült, amely helyére 1983-ban vasbeton híd
került.
-
1960-ban
újra megalakult a termelőszövetkezet.
-
1981.
április 15. a Vizsolyi Biblia hasonmás kiadásának ünnepi bemutatója.
-
1992-ben
megkezdődött a magánosítás (bevitt földek visszavétele).
