Vizsolyi (Károli) Biblia

A Biblia teljes szövege több nyelven...

Hungarikum lett a Vizsolyi Biblia
2015. február Forrás: www.tirek.hu

A hungarikumok sorába került a Vizsolyi Biblia – amely az első teljes, magyar nyelvű biblia.

A Biblia: 1590. július 20-án fejeződött be a mai Borsod- Abaúj - Zemplén megyében fekvő Vizsolyban a 16. századi magyar nyelv páratlan dokumentumának, a Vizsolyi Bibliának a kinyomtatása. Vizsoly a mai napig nevezetes arról, hogy itt látott napvilágot nyomtatott formában az első teljes magyar nyelvű Biblia. A fordítást irányító gönci lelkipásztorról, Károlyi (Károli) Gáspárról Károlyi-Bibliának is nevezik.

Ez a könyv a legrégibb fennmaradt (és ma is használt) teljes szövegű, magyar nyelvre lefordított Szentírás. A nyomtatás fáradtságos munkáját Vizsolyban a lengyel Mantskovit (vagy Mantskovits) Bálint végezte. A fordítást és a nyomtatást szívügyének tekintette és bőkezű adománnyal segítette Rákóczi Zsigmond, a település ura, a későbbi erdélyi fejedelem. A főúr ezzel a tettével megalapozta a Rákóczi család Biblia szeretetét és a magyar kultúra támogatásával későbbi generációk számára példaként szolgált.


Károli Gáspár gönci református lelkész, a Kassavölgyi Egyházmegye superintendense volt az, aki lefordította és 1590-ben megjelentette az első teljes magyar nyelvű Bibliát, ezzel ismertté tette a község nevét az ország határain kívül is. Károli Gáspár nem csupán fordítója, hanem egyben gondozója-szerkesztője, sajtó alá rendezője, kiadója is volt ennek a Bibliának.

Így ír erről a munkáról: "Istennek nevét segítségül híván, minek utána hozzá kezdettem volna egynéhány jámbor tudós atyafiakkal, kik nékem a fordításban segítségül voltak, meg nem szűntem addig, míg nem véghöz vittem a Bibliának egészben való megfordítását ..." Abban az időben nem kis anyagi erőre és erkölcsi tekintélyre volt szükség a Biblia kiadásához. A nyomdát a főúri pártfogók megfelelő módon felszerelték, Németalföldről újabb betűkészlettel egészítették ki, a papírt pedig Lengyelországból hozták. És ez végképp megmagyarázza azt, hogy miért is Vizsolyt választották a nyomda felállítására (a község mellett kereskedelmi út vezetett Lengyelországba).

A Biblia címlapja "nyomtattatott Mantskovit Bálint által", mely 2412 oldalon kb. 800 példányban másfél év alatt készült el. Súlya kb. 6 kg, 52 fennmaradt példányról tudunk, közülük 24 országhatárainkon kívül van. Egy eredeti példány látható a vizsolyi templomban is. Az Európa Kiadó Magyar Helikon osztálya 1981-ben külön e célra készített papíron kiadta hasonmás kiadásban a Vizsolyi Bibliát, ezzel is méltatva e könyv irodalomtörténeti és nyomdatörténeti jelentoségét.

A Vizsolyi Biblia messze túlnő a református egyház keretein. Ezzel a munkával Károli maga is "Isten egyházára ... minden keresztyén olvasóra" gondolt. Így ír elkészült munkájáról: "... szabad mindenkinek az Isten házába ajándékot vinni. Egyebek vigyenek aranyat, ezüstöt, drágaköveket, én azt viszem, amit vihetek, tudniillik magyar nyelven az egész Bibliát".

A fordítás egyik kiemelkedő mérföldköve a magyar nyelv és irodalmi stílus fejlődésének, megalapozója irodalmi nyelvünknek. A Károli Biblia kisebb-nagyobb revíziókkal több mint száz kiadást ért meg, és máig a legnépszerűbb bibliafordítás a magyar nyelvterületen.

Hogy a magyarság, a magyar nyelv minden viszontagság és ellenkező jóslás ellenére megmaradt "a magyar nép zivataros századaiban", többek között a Vizsolyi Bibliának köszönhetjük.

 


Vizsolyi Idegenforgalmi és Ifjúsági Központ

Mezei Olivér készítette a biblia éve tiszteletésre, melyet a faluház
szentelésekor ajándékozott a katolikus plébánosnak, a református lelkésznek
és a polgármesternek.

 

 

© 2003 - 2024 Minden jog fenntartva! Me-NET Kft. Miskolc
A weboldalak tartalmának, képeinek másodközlése, felhasználása csak a tulajdonos írásos engedélyével lehetséges.