Vizsoly Község Honlapja Vakok és Gyengénlátók számára

VIZSOLY KÖZSÉG HONLAPJA VAKOK ÉS GYENGÉNLÁTÓK SZÁMÁRA

Vizsoly történelme

Főoldal
Köszöntő
Megközelíthetőség
Történelem
Károlyi biblia
Önkormányzat
Infrastruktúra
Közérdekű
Közbeszerzés
Pályázatok
Általános Iskola
Óvoda
Orvosi rendelő
Faluház
Szolgáltatók
Református templom
Római katolikus templom
Görög katolikus templom
Egyéb látnivalók
Vizsolyi kőfejtő
Magócsy kúria
Szociális Szövetkezet
Túraajánlatok
Büfé
Hírek
Vissza az alap oldalhoz

Vizsoly elnevezésének eredete:A település nevével először egy 1215-ben keletkezett oklevélben találkozhatunk. A kezdeti időkben így szerepel a szövegekben: Vysl, Wysl, Wysol vagy Egyházasvizsoly (ez utóbbi elnevezés a már megépült templomára utal).Vizsoly történelme.A község kül- és belterületének leletanyaga több egymást követő kor megjelenésére utal. Mintegy háromezer évvel ezelőtt már letelepült életmódú, mezőgazdaságból élő lakói voltak az akkori Vizsolynak.A középkorban jelentős hellyé vált Vizsoly. Növekedése, gyarapodása amellett, hogy királyi birtok volt, annak tulajdonítható, hogy itt vezetett át a Kassára, Lengyelországba és Oroszországba menő legfontosabb kereskedelmi útvonal (via regia).Kiemelkedő birtokosa volt Vizsolynak Rákóczi Zsigmond (1544-1608) a Rákóczi-dinasztia alapítója. Jeles törökverő hadvezérként az ő serege győzött 1588-ban Szikszónál, mely az egész környékre jótékony hatással volt.Vizsoly jelentősebb birtokosai voltak: Mágóchy András, a Keglevich család, a Semsey család, Hagen Dávid stb.Az 1700-as években két vízimalom, iskola, serfőző ház, postahivatal, több vendégfogadó, kocsma is volt a faluban. Gabonatermesztést, rétgazdálkodást, szarvasmarha-sertéstenyésztést, szőlőtermelést folytattak a lakosok.Vizsolyt sem hagyták érintetlenül a 19. századi gazdasági, társadalmi, politikai változásai. A szabadságharc, a járvány nagy véráldozatot követelt Vizsolytól is.

A 20. század jelentősebb eseményei:Szerencs-Hidasnémeti vasútvonal megnyitása 1909-ben. 1910-ben nagy tűzvész pusztított a községben (leégett a két juhhodály, a csűrök farészei, a malom). Ugyenezen évben távíróállomás létesült. Már az 1918-1919-es forradalom előtt megszűnt a nagybirtok. Az első világháborúban 38-an haltak hősi halált a helybéliek közül. Az 1920-as évek elején alakult ki a település mai déli része, valamint gyógyszertár nyílt és megalakult az egészségügyi körzet is. 1941-ben a templom környékén végzett ásatások során középkori freskókat fedeztek fel. A református egyház ajándékba kapott egy eredeti példányt a vizsolyi bibliából. 1944-ben mintegy félszáz zsidónak minősített vizsolyi lakost hurcoltak el Kassára a gettóba, majd onnan haláltáborba. Ugyancsak haláltáborba gyilkoltak meg 32 izraelita vallásút. A II. világháború utáni legkiemelkedőbb vendég Vizsolyban Mindszenty József bíboros, hercegprímás volt. 1948 után bővítették és körzetesítették az állami általános iskolát, körzeti óvodát szerveztek, könyvtár, művelődési otthon, tűzoltószertár, önkéntes tűzoltóság létesült. A szovjet mintára bevezetett közigazgatási rendszer 1950. őszén alakult meg. Megkezdődött a mezőgazdasági magángazdálkodás megszüntetése. 1954-ben ideiglenes Hernád-híd épült, amely helyére 1983-ban vasbeton híd került.
1960-ban újra megalakult a termelőszövetkezet. 1981. április 15. a Vizsolyi Biblia hasonmás kiadásának ünnepi bemutatója. 1992-ben megkezdődött a magánosítás (bevitt földek visszavétele).

Vissza az oldal tetejére