VIZSOLY KÖZSÉG HONLAPJA VAKOK ÉS GYENGÉNLÁTÓK SZÁMÁRA


Református templom

Főoldal
Köszöntő
Megközelíthetőség
Történelem
Károlyi biblia
Önkormányzat
Infrastruktúra
Közérdekű
Közbeszerzés
Pályázatok

Általános Iskola
Óvoda
Orvosi rendelő
Faluház
Szolgáltatók
Református templom
Római katolikus templom
Görög katolikus templom
Egyéb látnivalók
Vizsolyi kőfejtő
Magócsy kúria
Szociális Szövetkezet
Túraajánlatok
Büfé
Hírek
Vissza az alap oldalhoz


 

Reformátua Templom

Református Parókia

Lelkipásztor: Kovács Zsolt Levente református lelkész

Telefon: 30-749-85-68 Gondnok Molnár GergelyTelefon: 70/500-78-60

Templom nyitvatartás

Jún.1-Aug.31. 9:00 - 12:00 és 12:45 - 18:00

Szept.1-Okt.23.és Ápr.15.-Máj.31. 9:30 - 12:00 és 12:45 - 17:00

Okt.24.-Nov.15. ésMárc.15.-Ápr.14 9.30-12.00 és 12.45-16.00

Nov. 16.től - márc.14-ig Telefonos bejelentkezés alapján

Idegenvezető: Molnár Imréné(Editke)
Telefon: 30- 99-79-610

Idegenvezetési szünnap: Hétfő

Református Betlehem
2013-ban megnyitotta kapuit a Református Betlehem, mely a református templom szomszédságában helyezkedik el. A bibliát minden évben március 15 és november 30 között tekinthetik meg az érdeklődők. Idegenvezetésről nyitvatartásról az alábbi telefonszámon érdeklődhetnek: Molnár Imréné 06-30/997-9610

A vizsolyi református templom három nagyobb téregységre - toronyra, hajóra és szentélyre - oszlik. Négyzetes alaprajzú tornya a nyugati homlokzat előtt emelkedik, a szentély pedig önmagában is egy többsejtű térrendszert alkot. A szentélynégyzethez egy keskenyebb meghosszabbítás és egy még keskenyebb félköríves apszis csatlakozik. A zömök torony háromemeletes. Földszintjét három oldalon nyitott, csúcsívvel tagolt előtér képezi.Az alsó két emeleten lorésszerű, a harmadik emeleten már csúcsíves mérműves ablakok vannak. A hajóba a toronyaljból nyíló ajtón át juthatunk, a hajó déli oldalán lévő korábbi bejáratot befalazták. A hajót sík mennyezet fedi, megvilágítást déli irányból, négy keskeny, csúcsíves ablakon át kap. Nyugati oldalán álló fakarzatáról a toronyba a toronyalj íveivel azonos, csúcsíves bejárat vezet. A hajót a szentélynégyzethez kapcsoló nyomott csúcsívet egy hengertagból és zárólemezbol álló vállkő hordja. A szentélynégyzet bordás keresztboltozattal fedett. A hornyolt profilú bordák orsó és csonkagúla tagból álló konzolokra futnak. A boltozat záróköve indás, növényi ornamentika kezdetleges utánzása. A diadalív lépcsősen tagolt bélletű. Az apszist lapos félkupola fedi. A szentélyben félköríves tölcsérablakok vannak. A templom külseje puritán. Apszisát vakárkádsor tagolja, egyetlen szobrászati dísze a szentélynégyzet déli falán található torzfej.A templom már említett három téregysége lényegében két periódusban épült. A jelenlegi háromosztatú szentély épült először, mint teljes templom. A terület betelepüléséből és az épület formai kialakításából következtetve a 12. század legvégén, esetleg a 13. század elején kezdhették építeni, de 1220-ban már állnia kellett, mert abban az ezstendőben "Igyházasvisl"-t is említenek az oklevelek.Később az eredetileg kisméretű templomot bővítették a mai hajóval és a toronnyal. A templom típusa (egyhajós, homlokzati tornyos, nyugati karzattal, síkmennyezettel), gótikus részletformái (bordaprofil, mérvű) valamint a történelmi tények (Vizsoly jelentős szerepe a 14. század elején: 16 garas pápai adót fizet) azt látszanak bizonyítani, hogy az épület bővítését a 14. század huszas éveire befejezték. A bővítés során kapta a románkori hajó a síkmennyezet helyett a bordás keresztboltozatot. Szintén ekkor, vagy a következő évtizedekben épült a szentélynégyzet déli oldalára a sekrestye, melynek alapjaira 1942-ben ásatások során bukkantak.A templom a 16. század második felében már a református egyház tulajdona. Az átvétel körülményei ismeretlenek.Állapota a 18. században nagyon rossz. A református kézen való megtartásért folytatott harcok árnyékában a gyülekezetnek egyelőre nem állt módjában felújítani a templomát. Bizonyára az idő múlásával is romlott folyamatosan "Isten házánac állapotja", de Sallay Marianne véleménye szerint az 1697-ben Vizsolyban zajló csata alkalmával szenvedett nagyarányú sérüléseket, s ekkor pusztulhatott el a sekrestye is.A templomtetőt 1762-ben és 1774-ben zsindelyezték, két évre rá pedig új padokat készíttettek. Nagyarányú renováláshoz csak a türelmi rendelet kiadása után négy évvel fogtak hozzá, 1785-ben: kijavították az omladozásokat, megépítették az északi és déli oldalon ma is álló támfalakat, pótolták a tető leéget részeit, s külső-belső meszelést végeztek. "Mindez történt ifj. Tóth István Curatorságában." Az elvégzett munkálatok felsorolása és a gondnok megnevezése után Nehémiás könyve 13. fejezetének 14. verse van megjelölve, melyet Károlyi Gáspár így fordított: "emlékezzél meg én rólam én Istenem ezért, és ne engedd, hogy eltörölhessenek az én jótéteményeim, melyeket cselekedtem vala az én Istenem házával és rendtartásával. "Néhány év múlva új famennyezettel ékesítették a templomot. Feliratát 1875-ben Myskovszky Viktor jegyezte fel, mely szerint "Ez Isten házának mennyezetét építette a Vizsolyi helv. conf, ecclesia, a maga költségén MDCCXCI. Volt prédikátor Ns. és tisztelendo Lisnyay Damó Pál úr, Curator Kozma András, egyházffy Tót András, Maister Ns. Harsányi István úr . Julius 9. napján."Új korona került 1792-ben a szószék fölé. Anyakönyvünk így tanúskodik erről: "Anno Dni 1792. Koronát tsináltatott Fekete Anna, néhai Takáts András Özvegye, Gyermekivel, Takáts Jánossal, Takáts Pállal és Takáts Anna leányával megeggyezett akarattal és költséggel, melly került 50,- ötven vonás forintokban, mellyért koronázza meg az Úr Isten oket mind a két éltre meg kívántató Áldásokkal. ezen Prédikáló szék felett való koronát készítette Nemes és Nss. Harsányi István Úr. Szántai lakos." Ma is ez a korona áll a szószék felett.A század utolsó néhány évében még mindig fennállt a templom katolikus kézre való kerülésének veszélye. Puky András 1798-ban eképpen tudósítja ágensét: "a közelebb való esztendőkben renováltattuk ezen templomot, ha megfosztanak tüle, tetemesképpen megkárosítanak, mert belekerült in citer 500 forintokba"Az elvégzett munkálatok viszont nem használtak a templom középkori jellegének. A fentebb említett felújítások mellett, melyekről anyakönyvi feljegyzéseink szólnak, az is kiderül, hogy a hajót átalakították (alacsonyabban fedték be), a déli bejáratot és a negyedik, még gótikus formát mutató ablakot befalazták, a nyugati oldalon lévő karzatot lebontották és a szentélyben emeltek helyette újat. Az apszis félkupola-boltozatát bedeszkázták, a toronyba vezető ajtónyílást, mely a karzatról nyílt, befalazták s helyette a torony földszintjének boltozatát törték át, ahonnan falépcső vezetett a toronyba.A "vizsolyi ódon templom és torony" falainak kijavítására 1885-ben került sor. Ekkor hozták helyre a repedéseket, a támfalakat és a torony ablakainak megrongált boltíveit, valamint kivakolták és kimeszelték a templomot és a tornyot. A Műemlékek Országos Bizottsága 1905-ben Szthelo Ottót küldte ki, aki leírta a fentebb részletezettekben a templom állapotát és javaslatot tett a templom helyreállítására. A templom mai formája ennek a restaurálásnak az eredménye. A hajót ismét eredeti magasságában fedték be, a karzatot a szentély lebontása után felépítették az eredeti helyén, a hajó nyugati végében. Kibontották a karzatból a toronyba vezető ajtót és a déli oldal gótikus ablakát. A toronyalj kibontott boltozatát bedeszkázták és kiszabadították az apszis boltozatát. A templomon 1905 óta átalakítás nem történt.1940-ben, templomrenoválási előmunkálatok alkalmával az akkor itt szolgáló Benke Imre lelkipásztor a mészrétegek alatt freskónyomokra bukkant. A freskók feltárását és restaurálását a Műemlékek Országos Bizottsága megbízásából Szentiványi Gyula irányításával Szentiványi Endre és Farkas Tibor kezdte el, s miután azt 1944-ben abbahagyták, Bartha László folytatta 1951-52-ben. Az átgondolt, igazán szakszerű és jól dokumentált feltárás és restaurálás Pintér Attila és Bécsi János 1976-77, majd Seres László és munkatársai 1984-85 közötti munkája. A gyülekezet 1986 óta tarthatja újra zavartalanul templomában az istentiszteleteket.A restaurálás eredményeképpen napjainkban is láthatók még a részben halványodó középkori freskók. A freskók közül a legtöbb bibliai témájú jelenet, de vannak bibliai alapot nélkülöző ábrázolások is. A hajó északi falán, a felső sávban László király legendáját találjuk, melynek jelenetei közé Ábrahám kebelének töredékes ábrázolása ékelodik. Alatta, a karzat felől keleti irányba haladva a Kánai mennyegzot egy Köpenyes Mária ábrázolás, a Golgotai jelenet, majd a Szent kereszt megtalálásának legendája követi. A szentély diadalíve fölött az Angyali üdvözletet, Mária találkozását Erzsébettel, Jézus születését valamint A templomban való bemutatását láthatjuk. A diadalív északi oldalán lévő freskó Szent Kristófot ábrázolja, a déli oldalon pedig Szent György harca a sárkánnyal tűnik szembe. A szentély apszisának hengerfalán, a keleti ablaktól balra a Betlehemi jászol, jobbra a Királyok imádása és a Híradás a királyoknak látható, majd tovább haladva Keresztelő János és Heródes. A szentélynégyszög boltozatának bordái között, kelet felé tekintve Krisztus mennybemenetelét láthatjuk, az északi részben Péter és András elhívását, a déliben pedig a Fájdalmas Krisztus alakját.Mindezeket a freskókat nem mint egy református templom díszeit vagy mint a református istentisztelet kiegészítő elemeit tartjuk számon, hanem mint magyar nemzeti örökséget, melyeket megmutatunk "a magyar Biblia bölcsőjéhez" zarándoklóknak és igyekszünk megőrizni a nyomdokainkba lépő nemzedékek számára. Őket és minket, mindannyiunkat figyelmeztet a szószékkel szemben, a diadalív déli falán olvasható latin felirat: "Quid hic stas / si non oras rotius / exi foras", azaz: "Ki itt állsz és nem imádkozol, fordulj meg és menj ki!". Tehát a vizsolyi református templom a számtalan betérő számára is - kik legyenek istenfélők vagy hitetlenek - elsősorban Isten háza és az imádság hajléka.



Vissza az oldal tetejére

© 2003-2016 Me-NET Kft. - Miskolc • Impresszum